Hollósy József (1860–1898)

A magyarországi buddhizmus első képviselője, aki menedéket vett buddhista volt, s akitől a buddhizmus magyarországi megjelenését számítjuk, Hollósy József volt. Az általa lefordított és kiadott Buddhista Káté megjelenését (1893) tekinthetjük a magyarországi buddhizmus kezdetének. Eszerint jelenleg a Dharma Magyarországon való megjelenésének 111. esztendejét éljük. Méltán nevezhetjük Hollósy Józsefet Kőrösi Csoma Sándor után a második magyar bódhiszattvának.

Hollósy József a Hollósy család harmadik fiaként, Ferenc és Simon öccseként jön a világra 1860-ban. A gimnázium hét osztályát Máramarosszigeten végezte, majd a budapesti Mintarajztanodában, később a müncheni képzőművészeti akadémián tanult Gabel tanítványaként. 1880-84 között ösztöndíjas Münchenben. A továbbiakban Bincsik Mónika Hollósy József című munkájából idézünk: „Alaposan körüljárva a kérdést, a Hollósy fivérek arra a következtetésre jutottak, hogy ha a »tiszta vízhez« akarnak eljutni, Münchenből sürgősen távozniuk kell. József ekkor Olaszországba utazott, ahol a műemlékeket tanulmányozta, de amikor 1884-ben betegeskedése miatt szülőföldjére visszatérni kényszerült, már nem az ígéretes tehetségű ifjú festő érkezik haza, hanem az indus filozófiában elmélyedt bölcs, aki egy anekdota tanulsága szerint bátyja egyik képét – Krisztus levétele a keresztről – heves indulatában, keresztény tárgya miatt szétvagdalta.”

A buddhizmussal Hollósy József valószínűleg Münchenben ismerkedett meg, itt már korábban számottevő buddhista közösség alakult ki. (Erre utal az is, hogy németből fordított.) Első megjelent munkája: Buddhista Káté, bevezetésül Gótamó Buddha tanához. A délvidéki buddhisták szent iratai után az európaiak használatára összeállította és jegyzetekkel ellátta Szubhádra Bhiksu.

„A Káté első kiadása 1893-ban Máramarosszigeten jelent meg, majd az érdeklődésre való tekintettel 1901-ben másodszor is kiadták. A mű nagy visszhangot keltett és pozitív kritikát kapott, ami jól jellemzi a korhangulatot… A Kátét Jókai Mór is ismerte, sőt A mi lengyelünk című regénye Buddhisták Magyarországon című fejezetébe beillesztette a benne foglaltakat… 1897-ben jelent meg Félix álnéven Farnos Dezső A Buddhista Káté című édeskés ízű regénye Nagyenyeden, melyben néhány rejtett utalás magára a Káté szerzőjére, Hollósy Józsefre is vonatkozhat, habár szigorú életrajzi egyezések nehezen lennének kimutathatók. (Az eredeti Kátét Henry Olcott állította össze 1887-ben, burmai gyerekek oktatására. Formájában a keresztény katekizmusok kérdés-felelet sémáját követi. Hollósy József előszavát követően tárgyalja a mű a Buddha életét, a Tant és a Kiválók testvériségét, gyakran párhuzamba állítva a Buddhát Krisztussal.)

Hollósy József második munkája a Buddha mondák című könyv volt, mely 1896-ban jelent meg Máramarosszigeten. Ez Karl Eugen Neumann Zwei Buddhistische Suttas című művének fordítása, s három szuttát tartalmaz:Az aszkétaság gyümölcsének szuttája, A kínszenvedés nagy szuttája, A rossz és a jó asszony története, valamint a végén a Dhammapadából való verspárok következnek. A Dhammapada fordításának befejezésében korai halála akadályozta meg.”

Hollósy József bátyja, Simon, utolsó korszakában az általa alapított nagybányai festőiskolában a Buddha tanait igyekezett ötvözni a magyar hagyománnyal. Természetfelfogásában is fellelhetők a buddhista hatások. Magát olyan „vezető”-nek, azaz mesternek nevezte, akiben „a buddhizmus inkább megerősítette korábbi meggyőződését, mintsem megváltoztatta volna” (Nyugat, 1918, 24. sz.).

Érdekes az is, hogy a harmadik fiútestvér, Hollósy István, akit Máramarosszigeten közjegyzőként, neves íróként tartottak számon, 1913-ban megjelent könyvében – Magyarország őslakói és az oláhok eredete, tekintettel a nemzetiségi kérdésre és a magyarság történelmi hivatására – sok helyen hivatkozik a „buddhista elvek”-re.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Felvinczi Takács Zoltán, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum első igazgatója, valamint a későbbi Buddhista Misszió és a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet munkatársa, Hollósy Simon tanítványa volt, vagy hogy az Indiába elvándorolt Sass-Brunner Erzsébet férje és mestere, Sass Ferenc is a Hollósy-iskolából indult, csakúgy, mint Baktay Ervin, aki végig az ő tanítványának mondta magát.

A betegeskedése ellenére is aszkéta életmódot folytató Hollósy József 1898. április 11-én hunyt el hosszas szenvedés után. Sírfelirata aDhammapadából vett idézet:

„Virrasztónak hosszú az éj,
Fáradt restnek hosszú az út,
Igazságot nem látónak
Hosszú ez a bujdosó lét.”
V. 60.

Mireisz László