A Tan Kapuja Buddhista Egyház intézményének feladatai:
- buddhista pedagógiai kutatás, pedagógusok, szülők tájékoztatása
- a buddhista hit- és erkölcstanoktatás szervezése, az órák megtartása
- az iskolai szünetekben buddhista gyerektáborok rendezése
- havonta és a nagyobb buddhista ünnepekhez kapcsolódóan buddhista gyerekfoglalkozások
szervezése, rendezése
A buddhista pedagógia alapelveiből
A buddhista pedagógia olyan módszereket kíván a tanítványoknak átadni, amelyek mindennapi viselkedésük megfigyelésén keresztül nyújtanak lehetőséget, hogy alakítsanak szándékaikon, tudatossá tegyék tetteiket és azok önmagukra és másokra ható következményeit.
A buddhista oktatásban – mind a tanító, mind a tanuló részéről – megismerési folyamat zajlik, a belső megismerés a cél. Ennek megközelítésében az emberi lét igazi tartalmakkal telítettsége úgy érhető el, ha magunkat megismerjük, ha a tudati folyamatainkkal tisztában vagyunk, megpróbáljuk magunkat átalakítani, jobbá, éberebbé, tudatosabbá tenni, a megismerésünket a végső valóság irányába fordítani.
A buddhista pedagógia lényege, hogy a belső, lelki-tudati folyamatok megismerésére építve segíti kialakítani az erkölcsi, vallási, létszemléleti alapállást, s ezzel a „bensőleg vezérelt” embertípus kialakulását törekszik elősegíteni.
A tanításnak ellensúlyoznia is kell azokat a társadalomban végbemenő, s így az iskolarendszerben is tükröződő változásokat, amelyek a tudományos-technikai fejlődés által létrehívott társadalmi és gazdasági folyamatok következményei. Mindenekelőtt azt, hogy a nyugati, modern világban kifejlődött, ára globalizálódott civilizációban nincs közmegegyezés az emberi élet céljáról, így az leginkább a javak termelésében, fogyasztásában merül ki. Ennek folytán a nyugati pedagógiának azt a célját is igyekszünk felülírni, amely az ilyen társadalom számára hasznos, termelő és fogyasztó, kifelé fordult tagját igyekszik az oktatásiparral kitermelni. Benső világát is jól ismerő, így egész(séges), s önálló gondolkodásra is kész és képes emberideál áll az oktatásunk középpontjában.
A buddhista pedagógia összhangot teremt a nyugati pedagógia azon eredménye között, hogy felfedezte a gyermek felnőttétől eltérő személyiségét és ezért különböző nevelési-oktatási igényeit, alamint a keleti, buddhista pedagógia azon értéke között, hogy az emberi élet magasabb célját fogalmazza meg.
A tanítás ma leginkább egy szintézist teremtő folyamat, amely a középút eszménye értelmében igyekszik egyensúlyt találni a nyugati, a valóságos, az individuális, az időbe vetett és a keleti, az eszményi, a közösségi és időtlen célok között. Nem az a cél, hogy egy a mai világban életképtelen, a nyugati életstílustól elidegenedett emberek képződjenek, hanem olyanok, akik többletképességgel és összefüggésekbe mélyebben hatoló látásmóddal felvértezve képesek legyenek helytállni környezetükben, fáradhatatlanul, kitartóan, eltökélten és hatékonyan munkálkodva önmaguk és a világ jobbításán.
A tanítás során törekszünk arra, hogy a gyermekekben élőek maradjanak bizonyos velük született képességek (mint a nyitottság, megismerésvágy, kíváncsiság, tudni akarás, eredeti látásmód, lazaság, könnyedség, játékosság, spontaneitás), illetve megkapják a támaszt azok kifejlesztéséhez (mint felelősségtudat, önrendelkezés és önuralom, fegyelmezettség, összpontosító képesség, analógiás látás, analógiás gondolkodás, az életközeli tanulással elnyert tudás kreatív és megoldásközpontú alkalmazása, morális és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák, fejlett kifejezésbeli gazdagság), amelyek szükségesnek tűnnek a bennük rejlő felébredéstermészet és együttérző magatartás kibontakoztatásához.
A tanítás lehetőség arra is, hogy tanuljunk, kipróbáljunk olyan elemeket, módszereket, amelyeket hasznosnak ítélünk meg tapasztalataink, korábbi élményeink vagy friss meggyőződéseink alapján.
Készen állunk bármikor tanulni is a tanítványoktól, képesek vagyunk őket mestereinknek is tekinteni, akik a számunkra éppen közvetített, kialakított kihívásokkal tanítanak, késztetnek új megoldásokat, nézőpontot találni.
A kitűzött nevelési célok:
A buddhista pedagógia szemléletét alkalmazva többek között az alábbi célokat tűzzük ki
tevékenységeink során:
- eredeti látásmód, megismerésvágy, nyitottság, könnyedség, játékosság és közvetlenség megőrzése
- az összpontosító képesség, az összpontosított figyelem, a fokozódó éber jelenlét és testtudatosság elérése
- az önuralom, az önfegyelem megtámogatása
- az önnevelés igényének kialakítása
- az együttérzés kibontakoztatása, másság tiszteletben tartása, környezet, élőlények tisztelete
- az élet mindenekfeletti tisztelete kapcsán annak tudatosítása, hogy életünk elválaszthatatlanul kapcsolódik más lények életéhez, ami felelősségvállalásra sarkall
- megfigyelőképesség és tudatos érzékelés kitágítása
- a kreativitás fejlesztése
- önálló vélemény formálása és megfelelő módon történő kifejezése
- játék és fegyelmezettebb körülmények között egyaránt örömmel tanulás képessége
- a konfliktusok felismerése, azok megoldása, vagy megoldásukban segítségnyújtás
- az értékek felismerése, helyesen választás és kiállás mellettük
- mások véleményének tiszteletben tartása
- a sajátunktól vagy a megszokottól eltérő külső, szokások elfogadása, nem ítélkezés felettük
- a saját és mások munkájának tisztelete, a siker és a kudarc helyükön kezelése
- a rászorulók segítése
- bizalommal, jó szándékkal fordulás a szülők, tanárok, társak felé
- a társak segítése a közös feladatok megoldásában.
Tejút-történet
A röviden csak Tejútnak nevezett kezdeményezés eredetileg alapítványi, majd közalapítványi formában működött és kezdettől azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy olyan alternatív pedagógiai módszer kidolgozását segítse, amely ötvözi a keleti és nyugati pedagógia elveit. Annak érdekében, hogy az ősi hagyományok – kitüntetetten a buddhizmus – erkölcsi, bölcseleti és gyakorlati tanításait az iskolás korú generációnak közvetíthessük és az átadást elősegítsük, elkezdtük egy buddhista szemléletű, nevelési és épzési tananyaggal és módszerrel rendelkező pedagógiai program kialakítását.
Ezzel párhuzamosan tanártovábbképzéseket indítottunk, hogy lehetővé váljon egy buddhista szemléletű óvoda és 12 osztályos iskola megalapítása. Fontos társadalmi küldetést látva ebben a megkezdett folyamatban, elkészült a Tejút Buddhista Tanoda alternatív általános iskola és középiskola alapkoncepciója, újságcikkek számoltak be törekvéseinkről. A Tejútról ismertető filmet mutattak be a Magyar Televízióban, riportok, beszélgetések révén más televíziós és rádiócsatornák is hírt adtak kezdeményezésünkről.
A Nemzeti Civil Alapprogramon nyert támogatással tanulmányutat tehettünk az angliai Dharma Schoolba, Európa egyetlen és azóta sajnos megszűnt buddhista általános iskolájába. Egy európai uniós programban keretében a hazai alternatív pedagógiai kezdeményezések egyikeként ismerkedhettünk a többi rogrammal. 2006-ban jelent meg a Tejút könyvek két kötete: Keleti természeti etika – környezeti nevelés, ökotudatosság; Keleti szemlélet és hagyomány az életvezetésben címekkel.
Buddhista gyerektáborainkban alkalmunk nyílik a folyamatosan csiszolódó szemlélet és gyakorlatok kipróbálására és alkalmazására. Az eddigi több mint 30 tavaszi, nyári, őszi, téli gyerektáborunkban mintegy 1500 gyermek vett részt. A nyári táboraink egy-egy hetén a felmerülő igény és érdeklődés miatt már családoknak is lehetőséget biztosítunk a kikapcsolódásra és az otthon, közösen is alkalmazható játékok, gyakorlatok elsajátítására.
Jelentős lépésnek bizonyult a Tejút-szemlélet és módszertan további fejlesztése és terjesztése kapcsán, hogy 2013-tól kezdődően az iskolai választható hittanoktatás keretében országszerte és Budapesten egyre több iskolába hívják oktatóinkat. A 2023-2024-es tanévben az ország 73 iskolájában 325 csoportnak és összességében 828 6-14 éves gyermeknek tartott heti rendszerességgel buddhista erkölcstanórát immár 50 oktatónk. A Tejút buddhista szemlélete és gyakorlata évről-évre egyre több gyermekhez jut el.
Rendelkezünk tehát pedagógiai tapasztalattal (sokunknak pedagógus diplomája van), módszertannal, van értékrendünk, tanmenetünk, megjelentek tankönyveink – ezt nyújtjuk a fogadó intézményeknek és a gyermekeknek, rajtuk keresztül pedig a minket kérő szülőknek.
Tejút buddhista gyerektáborok
A mind a négy évszakban az iskolai szünetek idejére megszervezett gyerektáborok betekintést nyújtanak a buddhizmus szellemiségébe, alapvető szemléleti és módszertani jellemzőibe.
Megismertetik az egyetemesen emberi törvényszerűségeket, a cselekedetek következményeire vonatkozó tanításokat.
A táborok a többrétű, sokoldalú tapasztalatszerzésre, a figyelmes egymáshoz és befelé kapcsolódásra fektetik a hangsúlyt. A foglalkozások jó lehetőséget biztosítanak a természet mélyebb, meditatív megismerésére, a tudatosság és az önkifejezés fejlesztésére, arra, hogy olyan szemszögből láthassanak, tekinthessenek akár megszokott dolgokra, amelyek gazdagítják látásmódjukat.
A gyerektáborok a buddhista jellege mellett öko-felfedező-kézműves-kreatív-családi élménytáborként aposztrofálhatók, melyek keretében a résztvevők megismerkedhetnek a buddhista szemlélettel, a természettisztelettel, az egészséges életmóddal és az értékőrző hagyománnyal.
Mit kínáltunk a gyermekeknek?
- ismerkedés meséken, történeteken keresztül a Buddha gyerekként és a mindennapokban is élhető tanításaival
- kreativitást és kézügyességet fejlesztő kézműves foglalkozások – agyagozás, mandalarajzolás,
- Buddhaszobor-készítés, málá- és gyöngyfűzés, szélparipafestés, faragás, merített papír készítés,
- könyvkötés, nemezelés, kincstartó sztúpa készítés…
- testtudatosság- és éberségfejlesztő gyakorlatok – jóga, meditáció, botforgatás, íjászat
- a természettel való kapcsolatot elmélyítő kirándulások
- közösség- és bizalomépítő, figyelemfejlesztő, kikapcsolódást nyújtó „életöröm”-játékok (tekintetkereséstől a számháborúig)
- esténként tábortűz, mesehallgatás.
A gyerektáborok a buddhista jellege mellett öko-felfedező-kézműves-kreatív-családi élménytáborként aposztrofálhatók, melyek keretében a résztvevők megismerkedhetnek a buddhista szemlélettel, a természettisztelettel, az egészséges életmóddal és az értékőrző hagyománnyal.
Olyan gyerekeknek ajánljuk táborainkat, akik versenyszellem és kütyük nélkül szeretnék vidáman és felszabadultan érezni magukat, nyitottak új tapasztalatokra és örömmel tesznek szert új barátokra. Nem kellett buddhistának lenniük sem a szülőknek, sem a gyerekeknek és semmiféle előzetes buddhista ismeret sem szükséges.
Ugyanígy nem célunk az, hogy buddhistává neveljük a gyermekeket. Arra törekszünk, hogy a gyermekek olyan tapasztalatokkal és felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak, amelyek a tábor után is elkísérik őket és támaszt jelenthetnek egy boldog, egészséges, tudatosabb, figyelmesebb élet kialakításához.
Tapasztalt, buddhista hittanoktatásban is jártas foglalkozásvezetőink és ifjú segítőink figyelnek a rendre és a biztonságra, akik irányításával törekszünk arra, hogy a gyerekek szabad, spontán lénye nyilvánulhasson meg.
Tejút buddhista gyerekfoglalkozások
A havonta egy-egy hétvégi napon 9-12 óra között tartandó ingyenes gyerekfoglalkozásaink programjainak lebonyolításában közreműködő foglalkozásvezetők sokszínű, élménydús és alapos körültekintéssel megszervezett, egyúttal sok spontán elemből is építkező tevékenységeket vezetnek.
Az év időszerű ünnepeihez is kapcsolódó foglalkozások tartalma:
- ismerkedést segítő játékok
- mesék, tantörténetek, ezek megbeszélése
- élményrajzok, mandalakészítés, origami
- kreatív, kézműves tevékenységek
- mozgásra, testtudatosságra épülő, az éber jelenlétet, összeszedettséget fejlesztő, erősítő gyakorlatok.
A foglalkozások betekintést nyújtanak a buddhizmus szellemiségébe, alapvető szemléleti és módszertani jellemzőibe.
Érdeklődés és feliratkozási lehetőség a Tejút-hírlevélre, amin keresztül értesülhetnek programjainkról: csorgo.zoltan@tkbf.hu
A Tejút Buddhista Pedagógiai Központ tevékenységeiről bővebben:
Hit-, és erkölcstan oktatás
Gyerekfoglalkozások, gyerektáborok
