dr. Hetényi Ernő – Láma Dharmakírti Padmavadzsra (1912–1999)

1912. február 13-án született Budapesten, evangélikus családban. Édesapja, Hetényi-Heidlberg Albert zeneszerző, karmester, a magyar kabaréműfaj egyik megteremtője, műfordító, bécsi születésű művész, aki a Monarchia felbomlása után saját akaratából döntött a magyar állampolgárság mellett. Édesanyja a székely-szász származású Heidel Erzsébet, a kor ismert színművésznője, énekesnője.

Hetényi Ernő iskoláit Budapesten végezte. Nem volt rossz tanuló, de csak azt tanulta igazán lelkesen, amit szeretett. Kiváló volt a német nyelvben és irodalomban – a német a második anyanyelve volt -, rajongott a magyar irodalomért, főleg a költészetért, szerette a zenét és az egyéni sportokat. Bár a fasori Evangélikus Gimnáziumból nem sokkal érettségi előtt eltanácsolták, végül mégis leérettségizett, és szabadúszó újságíró lett, főleg színházi lapoknak dolgozott. Számos fordítása is megjelent, melyek közül kiemelkedik Morgenstern Bitófa-énekek című kötetének 1943. évi kiadása, és a bibliai Énekek énekének újrafordítása és átköltése. Igazi érdekesség, hogy Marx Károly A tőke című munkájának első részét ő fordította magyarra, és két Hitler-ellenes műve is megjelent. Irodalmi működése és antifasiszta magatartása miatt a magyar Sajtókamara nem vette fel tagjai sorába, 1944-től pedig a nyilasok és a Gestapo is körözte. Ekkorra azonban már a Honvéd Haditudósító század sorkatonájaként szolgált, ahonnét a háború vége felé megszökött, az illegális Görgey-zászlóaljba jelentkezett és ott tevékenykedett.

Fiatalon bejárta egész Európát, az afrikai-olasz gyarmatokat, és mint potyautas és fűtő, egy hajóval Indiába is eljutott. 1931-ben Olaszországban járt, ahol a Nápoly-Bari közötti utat gyalog tette meg. Útja során találkozott egy Padma nevű osztrák származású szerzetessel, aki Keletről visszatérőben hazájába igyekezett. Két alkalommal 3-3 hónapon át tanította a Dharmától elbűvölt fiatalembert, először közös útjuk során, majd 1938-ban Bécsben, amikor Hetényi Ernő rokonlátogatáson volt a városban. Padma kezéből nyerte el a felavatást és lett a buddhista szangha tagja. Padma azzal vált el a magyar fiatalembertől, hogy a buddhista papi rendhez tartozását közli a németországi buddhista vezetőséggel, és ha szüksége lesz rá, a német egyháznál jelentkezzen hivatalos elismerése ügyében. A háború után Hetényi Ernő rá hivatkozott, amikor a németországi missziós központnál az akkori vezetőség elfogadta 1938-as felavatását, és igazolta, hogy jogosult Magyarországon buddhista vallási közösséget létrehozni (ennek dátuma: Berlin, 1952. II. 18.). Ez a dátum a magyarországi Buddhista Misszió megalakulásának tényleges napja, mert hivatalosan a magyar állam csak 1957 során ismerte el a közösség létezését.

Az Árya Maitreya Mandala buddhista rend nyugati ágának létrehozását 1952-ben hirdette ki Láma Anagárika Góvinda, német származású utazó, filozófus, festőművész, költő. A Rend a buddhizmus mahájána irányzatához tartozik, rítusa a tibeti hagyományokat követi. Az akkori közösség vezetője, Dapa Kasszapa, Góvinda láma személyes tanítványa volt. Vele vette fel a kapcsolatot személyesen is 1956-ban dr. Hetényi Ernő, a Buddhista Misszió ügyvivője. 1956. október 8-án kapott beavatást Dapa Kasszapától a rendi hierarchia egyenes ági leszármazási vonalába. 1956. november 2-án pedig a Legfelsőbb Rendi Tanács és Láma Góvinda a “doctor philosopiae buddhologiae” címmel ismerte el munkásságát. Az egyes sorszámú diploma Láma Anagárika Góvinda, a kettes Dapa Kasszapa, a harmadik pedig Láma Dharmakírti Padmavadzsra (dr. Hetényi Ernő) nevére lett kiállítva. A Magyarországi Buddhista Misszió 1952 óta képviseli hazánkban az AMM rendet, mely 1956-ban Kelet-Európai Központtá nyilvánította a Buddhista Missziót, hogy a szomszédos országokban is előmozdítsák a buddhizmus fejlődését.

Dr. Hetényi Ernő célja az volt, hogy kiépítse és megszilárdítsa az első magyar buddhista vallási közösséget, külföldi kapcsolatok segítségével stabilizálja helyzetét, és olyan autonóm vallási közösséggé tegye, amely részrehajlás nélkül képes a különböző buddhista irányzatok és iskolák képviseletére. Koncepciója szerint az érdeklődőknek a Buddha tanításával, mint egységes egésszel ajánlatos megismerkedniük, és hozzá kell jutniuk a buddhizmus szentirataihoz és irodalmához, hogy a Tanítást mindennapi életük eleven gyakorlatává tehessék. Ez tette szükségessé a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet létrehozását, melyet a Buddhista Misszió és az Árja Maitréja Mandala Rend közösen alapított meg a 2500 éves Buddha-évforduló (Dzsajantí) ünnepségei keretében 1956-ban Berlinben.

1950-1954 között Hetényi Ernő teológiai és orientalisztikai tanulmányokat folytatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Római Katolikus Hittudományi Akadémián. Ligeti Lajos tanítványaként a klasszikus tibeti nyelvet is elsajátította. Pálos István doktor segítségével megismerkedett a kínai akupunktúra gyógyítási rendszerével. Dolgozott a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban és az Iparművészeti Múzeumban, valamint közreműködött a Néprajzi Múzeum lamaista gyűjteményének feldolgozásában.

A Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet 1990-ig működött, mint papi szeminárium és tudományos intézet, kapcsolatokat építve ki a nemzetközi tudományos intézményekkel és buddhista központokkal, az el nem kötelezett érdeklődők számára is lehetővé téve a Dhamma megismerését és tanulmányozását, közreműködve mintegy 30 könyv kiadásában. Az intézet felépítésében, megszervezésében és működtetésében egészen halálukig felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott két kiváló magyar orientalista, dr. Felvinczi Takács Zoltán professzor, aki a Buddhista Misszió tiszteletbeli elnöki posztját is betöltötte, valamint dr. Baktay Ervin professzor, aki az Intézet tanáraként és lektoraként dolgozott.

A Magyarországi Buddhista Missziónak alapításától 1990-ig dr. Hetényi Ernő volt az ügyvivője, aki 1956-tól az AMM Rend Kelet-Európai Tartományfőnöke és a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet igazgatója tisztét is betöltötte. Keleti útjai során járt Indiában, Mongóliában, a Burját Köztársaságban, Laoszban a helyi buddhista kolostorok vendégeként. Beavatást nyert tibeti és mongol Nagylámáktól, és 1982-ben részesült Őszentsége a XIV. Dalai Láma áldásában, akivel útjai során háromszor is találkozott. Külön említést érdemel Dharmakírti láma bensőséges személyes kapcsolata Őszentsége Erdeni-phel tulku lámával, az ulánbátori Gandam kolostor főapátjával, akivel több alkalommal személyesen is találkozott, felavatásában és áldásában részesült, s akit szellemi atyjának tekintett. Dharmakírti láma igen széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített ki a Misszió számára. Személyesen ismerte csaknem az összes ázsiai buddhista vezetőt.

A magyar buddhistákat több alkalommal képviselte az ázsiai Buddhista Békekonferenciákon, valamint az Európai Buddhista Unióban, mely az európai országok buddhista csúcsszerveit tömöríti, és amelynek a Buddhista Misszió is tagja. Egy interjú során Dharmakírti láma így beszélt mestereiről: „Először is az az osztrák származású szerzetes, akivel Olaszországban találkoztam 1933-ban. Tőle hallottam először a buddhizmusról. Apai barátomat, Baktay Ervint is gurumnak tekintem, aztán Takács Zoltán professzor urat, Ligeti Lajost, Gál professzort, a szanszkrit tanáromat, és természetesen Kőrösi Csoma Sándort. Keleti mestereim: Góvinda Láma, a XIV. Dalai Láma, akivel három alkalommal találkoztam, Erdeni-phel, az ulánbátori kolostor apátja és a burját-mongol kolostor főnöke, láma Gombodzsab.” És még néhány név, akivel láma Dharmakírti Padmavadzsra élete során személyes vagy munkakapcsolatba került: Nyánapónika Théra, Pijadasszi Maháthéra, G. P. Malalasekera, Anuruddha, Ewans-Wentz, Alexandra David-Neel, Tucci professzor, Siegbert Hummel, Füst Milán, Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Vihar Béla.

Dharmakírti lámának természetesen voltak segítőtársai is ebben a nagy munkában, elsősorban helyettese és kijelölt utóda, dr. Rács Géza, azaz Dharmaratna Padma Uggó, aki fájdalmasan korán, mesterét megelőzve kezdte meg vándorlását a bardó ösvényein.

Dr. Hetényi Ernő négy sztúpát avatott fel Magyarországon. Szakirodalmi munkássága rendkívüli, fordításainak és az Intézet jegyzeteiként szolgáló műveinek száma több száz. Számos könyve jelent meg különböző kiadóknál a nagyközönség számára is. Fölülmúlhatatlan érdemeket szerzett a Buddha-Dharma megismertetésében és terjesztésében egy olyan korban, amikor minden ilyen irányú tevékenység vagy tiltva, vagy erősen akadályozva volt. Fórumot biztosított minden olyan érdeklődő számára, aki a buddhizmus, a buddhista vallásbölcselet iránt nyitott volt. Életművének feldolgozása még várat magára.

1999. szeptember 17-én tiszta öntudattal lépte át a bardó kapuját. Láma Dharmakírti Padmavadzsra, dr. Hetényi Ernő emléke előtt tisztelettel hajtja meg a fejét mindenki, aki a Buddha-Dharma útját járja.

Ferenczy Éva – Kalmár Csaba