Kezdőlap » Interjúk » „Abban volt szerepem, hogy én végeztem a favágó munkát.” – interjú Tátrai Tiborral

„Abban volt szerepem, hogy én végeztem a favágó munkát.” – interjú Tátrai Tiborral

Tátrai Tibor a 108 alapító egyike, az egyház eddigi két elnöke közül ő volt az első. A misztikum a főpap szerepét szánta neki.

Mikor volt az első találkozásod a buddhizmussal?

A buddhizmussal viszonylag későn találkoztam, de a keleti dolgok iránt már tinédzser koromban is érdeklődtem. Otthon megtaláltam Yesudian jógakönyvét, és autodidakta módon elkezdtem jógázni, akkoriban még nem volt lehetőség jógaklubokba járni. Egyik alkalommal sikerült egy álom és ébrenlét közötti állapotba kerülnöm nagyon lelassult légzéssel, és szegény édesanyám nagyon megijedt, amikor látott a padlón feküdni háton fekvő savászanában. Próbált hozzám szólni, de én nem reagáltam semmit. A jógázás során sok erős és megrázó élményben volt részem. A buddhizmussal a ’70-es évek elején találkoztam Dobosy Antal révén, akivel akkoriban egy munkahelyen dolgoztunk sok éven keresztül. Tőle kaptam zen kóanokat és egyéb, zen buddhizmussal foglalkozó anyagokat. Mindemellett sokat beszélgettünk, és amikor ők a „kisházas” időszakban elkezdtek tanítani, én is részt vettem az előadásaikon. Addigra már én is sokat olvastam a buddhizmusról, és elkezdtem lejárni az Uszóra is. Közben a Buddhista Misszióban is gyakorta megfordultam, ott voltam, amikor Alexander Berzin is járt ide előadni, aki szintén nagy hatással volt rám. De jártam a Ngawang láma-féle Karma Kagyü közösséghez is, velük is szorosabb kapcsolat alakult ki. Később Ngawang lámával és Láma Csöpellel eljutottam Tibetbe, ahol a kisebb falvaktól egészen a nagy kolostorokig és Lhasszáig számtalan helyen jártam. Felkerestem a buddhista szent helyeket Nepálban és Indiában is. Ismerkedtem a tibeti buddhizmussal, csináltam napi sok száz leborulást, meditációkat és egyebeket, de végül úgy éreztem, hogy nem ez az én utam.

Hogy lettél te az első elnök?

Sokat voltam együtt a „Kisházban” és Uszón is a többiekkel, valahogy bekerültem abba a szűk körbe, akik jelen voltak a Tan Kapuja-elképzelés kialakulásánál. A kilenc ember közül a Mireisz Laci engem kért fel az egyház elnöki tisztjére. Korábbi életemből kifolyólag volt rutinom az adminisztratív, ügyintézős dolgokban, a legenda szerint ráadásul én voltam az egyetlen, akinek öltönye volt. (nevetés)

De nem csak az öltönyödnek köszönhetted ezt. Ha jól tudom, a kártya is téged választott!

Az egyház megalapításában nagy szerepet játszó, akkoriban igen aktív Átama közösség tagja voltam én is, és Lacinál egyszer egy összejövetelen, egy játék keretében mindenki húzott egy kártyát. 20-an voltunk, és én az ötöst húztam ki.

A tarotban az a főpap kártyája.

Ez valamit jelentett, igen. Hogy kinek mit is jelent, az ugye változó, de hát emlékeim szerint például Laci kapta az egyest, Anti pedig, ha jól emlékszem, a kettest.

Mennyi ideig vitted az egyház ügyeit?

Hét-nyolc évig. Eleinte sok volt az adminisztratív teendő. Én főleg a külső megjelenéskor képviseltem az egyházat hivatalosan, a szellemi mozgás igazából mögöttem vagy fölöttem történt. Abban volt szerepem, hogy én végeztem a favágó munkát, míg a többiek nyugodtan foglalkozhattak a szellemi dolgokkal. Néha a szereplés azért nehezemre esett a buddhista egyház vezetőjeként, ezt már akkor is megosztottuk Lacival, ő ebben sokkal jobb. Ő azonban szeretett volna sokkal inkább hátrahúzódni. Volt időszak, amikor hosszú időre elvonult, aztán visszajövetelekor átvette a dolgokat, és elkezdte betölteni azt a szerepet, ami valójában mindig is az ő szerepe kellett volna, hogy legyen. Tehát ő lett az egyház vezetője, és ez így van a mai napig.

Ezek után neked hogyan alakult a buddhizmushoz és az egyházhoz való kötődésed?

Semmi különös nem volt. Akkoriban a privát életemben is sok váltás történt, főleg a munkámban volt nagy kavarodás, korábbi munkahelyem megszünt, elindult a saját vállalkozásom, és a lányom is kicsi volt, így aztán kevesebbet voltam jelen az Egyházban. Szellemileg idetartozónak éreztem magam, de egy kissé eltávolodtam. Pár év múlva aztán beindult a munka is, a befektetett energia elkezdett megtérülni,az egzisztenciám stabilizálódott, és úgy 2005-től ismét jobban oda tudtam figyelni A Tan Kapujára. Korábban letettem a tíz fogadalmat a Kvanumnál, majd amikorra visszatértem, addigra kialakult A Tan Kapuja Zen Közösség Dobosy Anti vezetésével, így a fogadalmaimat megerősítettem A Tan Kapujánál, majd pár éve a 16 fogadalmat is letettem. Nekem ez a közösség az, ami mellett teljes vállszélességgel ki tudok állni, mert itt egy olyan zen valósul meg, ami a kolostori zen helyett a világi zen irányába mozdul el. Akik ezt gyakorolják, azok egy hétköznapi világban élnek, ugyanakkor szeretnének valami pluszt, valami szellemi iránytűt, ami kiegészíti az életüket, jobbá teszi a szűkebb és tágabb környezetüket.  A Tan Kapuja Zen Közösség tagjaként és az Átama vezetőjeként most úgy érzem, sokkal jobban tudom szolgálni azt a célt, amiért A Tan Kapuja létrejött: a buddhizmus magyarországi meghonosítása, megerősítése és magyar körülményekhez való illesztése.

 

A Tan Kapuja Buddhista Egyház 25 éve című könyvben is megjelent interjút készítette:

Rába Géza

Kapcsolódó

Egyházi hírek

Nyári buddhista gyerektáborok

A Tejút buddhista gyerektábort idén nyáron is a Pilis lábánál, Esztergom szélén tartja meg a Tejút Buddhista Pedagógiai Központ. A táborban természetben zajló programokkal, meditációval, elmélyült nyugalommal és figyelemmel, játékkal,

Egyházi hírek

Menedékvétel májusban A Tan Kapuján

2024. május 23-án 20 órától – az idei Vészák ünnepséget követően – Menedékvételt tartunk A Tan Kapuja új épületében, a Vadzsrajána teremben (a Főiskola épülete mellett, a IX. ker Csengettyű u.